Mosonyi Mihályt Magyarhon egyik legnagyobb zeneszerzőjeként tartották számon a kortársak, az utókor méltatlanul elfeledte munkásságát. Öt év zeneszerzői termésével beírta magát a magyar és az egyetemes zenetörténetbe. Mosonyi komponálta az első olyan magyar operát, amely tisztán magyar zenei elemekből épült, ő használta először a cimbalmot szimfonikus zenekari hangszerként. Elvitathatatlan zeneszerzői érdemei, ha lassan is, de az őt megillető helyre kerülnek köszönhetően az olyan művészeknek, akik időt és energiát szentelnek a magyar művészi zene múltjának felkutatására, dokumentálására és népszerűsítésére. Kassai István Liszt-díjas zongoraművész hat éven keresztül vette fel Mosonyi Mihály zongorára írott műveit, azokat CD lemezeken megjelentetve. A zongoraművészt a november 26-án, csütörtökön a Duna Palotában 19 órakor kezdődő Mosonyi Gálakoncert kapcsán kérdeztük. Gajdos Erzsébet interjúja.
- Milyen apropóból született a november 26-i Mosonyi Gálakoncert ötlete?
- Mosonyi Mihály születésének 200-ik évfordulóját ünnepeljük ebben az évben, a zeneszerzőt mégis be kell mutatni, noha Liszt és Erkel mellett a magyar zenei romantika legjelesebb képviselője volt.
- Mit tudhatunk a zeneszerzőről?
- Egy nagycsaládos szegény szűcs gyermekeként született Boldogasszonyfalván, német ajkú édesapja után Michael Brand névre keresztelték. A család nem tudta finanszírozni tanulmányait. Korán elkerült a szülői háztól, sekrestyés lett Mosonmagyaróváron, majd támogatói segítségével Pozsonyban kezdte el tanulmányait. A tanítóképző elvégzését követően Keglevich Károly grófnál lett házitanító, aki pártfogásába vette és beajánlotta Pejachevich Péterhez. Mosonyi hét évet töltött a horvátországi Rétfalun a gróf szolgálatában, ekkor kezdett el komponálni, és ez idő alatt képezte könyvekből magát zeneszerzővé a saját maga által kidolgozott módszerrel.
- Mikor jelentek meg a zeneszerző első művei és milyen volt a fogadtatásuk?
- Első művei nagyobbrészt megsemmisültek, a szovjet hadsereg 1945-ben egy szekrénynyi Mosonyi-kéziratot gyújtósként feltüzelt Mosonszentandráson. Ez első fennmaradt műve egy négykezes zongoraszonáta, amit 1837–1838-ben vetett papírra Grand duo címen. Írt egy zenekari nyitányt h-mollban, befejezte első négy vonósnégyesét és belekezdett C-dúr miséjének komponálásába. Darabjaival feltűnést keltett Pesten és benne találta magát a zenei élet központjában. Egy 28 éves ifjút, egy évvel azután hogy 1842-ben feljött Pestre, beválasztanak a Szózat megzenésítésére kiírt pályázat bíráló bizottságába, Erkel és Vörösmarty társaságában! Mosonyi Mihály talán az első olyan magyar zeneszerző volt, aki úgy teremtette meg egzisztenciáját Pesten, hogy nem állt egyházi szolgálatban, nem tartozott sem arisztokrata család, sem színház kötelékébe. Független muzsikusként dolgozott.Életét beárnyékolta a szabadságharc bukása, majd hitvese, Weber Paulina korai elvesztése, a zeneszerző magányos és zárkózott lett, néhány évig nem komponált szinte semmit. Az alkotói válságot követően más stílusban kezdett el zenét szerezni. Maga mögött hagyta a bécsi romantikus stílust, és a kor szellemében, a német romantika nyelvén szólalt meg. Ebben a stílusban írta negyedik miséjét és első operáját Kaiser Max címmel. Ferenc József 1857-es pesti látogatásának apropóján komponálta a Pusztai élet c. magyaros zongorafantáziát, aminek nagy sikere lett. Elkezdett a magyar zenével foglalkozni, kísérletezni. Két év teljes zeneszerzői hallgatás után Mosonyi Mihály néven jelentkezik. Negyvennégy évesen változtatta meg a nevét, hogy a továbbiakban kizárólag a magyar zenének élhessen. Az 1859-től 1864-ig komponált műveivel, mindössze öt év alatt, beírta nevét a magyar és az egyetemes zenetörténetbe.
- Sziklavári Károly zenetörténész publikációjában nagy újítóként említi Mosonyit. Miben nyilvánultak meg a zeneszerző újításai?
- Ő volt az első magyarországi zeneszerző, aki romantikus szimfóniát írt európai színvonalon. Az első olyan magyar operát ő írta, amely tisztán magyar zenei elemekből épült. Az első zenepedagógiai szempontból megalapozott, két magyar gyermekdarab-ciklus is Mosonyi alkotása, Kodály és Bartók műveiig hasonló színvonalút nem ismerünk. Tudomásom szerint ő írta az egyetemes zenetörténet első olyan többtételes zongoraversenyét, amelyben a tételek megszakítás nélkül követik egymást, egybekomponáltak. Ugyanígy az első egybekomponált dalciklus is Mosonyi műve. Az ő zenekarában szólalt meg először a cimbalom, a Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének c. szimfonikus költeményben.
- Mikor és hogyan került kapcsolatba Mosonyival?
- Amikor, mint első lemezfelvételemet, 1988-ban rögzítettem a Naxos cégnek Ernest Bloch svájci zeneszerző összes zongoraművét, az igazgató megkérdezte, hogy mik a további terveim: Erkel, Mosonyi, Volkmann, Weiner és Kodály, válaszoltam. Kodály még hátra van... Mosonyi Mihály összes zongoraművét és zongorás kamarazenéjét hat éven keresztül 1991-1997 között vettem fel. Nem gondoltam, hogy ekkora feladat lesz a zeneszerző életművének összegzése. Hat CD lemezen több mint hétórányi anyag hallható. Szép sikereket arattam velük külföldön, különösen a harmadik koronggal. A belföldi visszhangra sem lehet panaszom, annak ellenére, hogy a sorozat megjelenésének folyamata egyidejű volt a kereskedelmi média vadkapitalista korszakával.
- Ön szerint Mosonyi Mihályt hogyan lehetne a magyar zenekultúrában az őt megillető méltó helyére elhelyezni?
- Ennek legjobb módja lenne, hogy a fiatalság megismerje és megszeresse a zeneszerzőt. Ebben fontos feladatuk van a tanároknak, hogy ne folytatódjon az a méltatlan helyzet, miszerint nem játsszuk, mert nem ismerjük, nem ismerjük, mert nem játsszuk. Múltunk zenei értékeit fel kell mutatni, továbbvinni és hagyománnyá tenni, mert közös kincsünk és büszkeségünk kellene, hogy legyen. El kellene gondolkodni azon is, hogy a külföld számára mi az, ami érdekes lehet Magyarországon? Mozartot, Wagnert vagy Verdit bárhol a világon meghallgathatják. Vajon miért hallgassák meg a világot járó sztárokat épp Budapesten, amikor házhoz jönnek hozzájuk? A külföldi a hungarikumra kíváncsi. Nekünk azt kellene megmutatni, ami a miénk, felkérni nemzetközi és magyar sztárokat, hogy játsszanak, énekeljenek koncerten magyar műveket, és készítsenek hanghordozókat.
- Milyen más oka lehet a zeneszerző méltatlan mellőzésének?
- A hivatalosság elfeledkezett Mosonyiról, az egyedüli Magyar Rádió méltó műsorfolyama kivételével mindössze annyi lehetett a megemlékezés, amennyit a civil szféra képes volt létrehozni. A zeneszerző születésének 200 éves évfordulója alkalmából egyetlen zenekari szerzői koncert volt, a budavári Mátyás-templomban Medveczky Ádám vezényelte a MÁV Szimfonikus Zenekart, ezt a koncertet a Magyar Művészeti Akadémia segítségével tarthattuk meg. A hangversenyszervezők nem bíznak abban, hogy Mosonyi be tudja vonzani a hallgatóságot. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 2001-ben egy Mosonyi szerzői estet rendezett, akkor a Zeneakadémia Nagyterme megtelt. Hogy Mosonyi, mint szerző nem vonz be egy teljes házat, ez nem igaz. A 2001-es koncertnek különösebb reklámja sem volt, egyszerűen csak betették a műsorfüzetekbe, az előzetes anyagokba és megtelt a terem.
- Visszatérve a novemberi ünnepi műsorhoz. kiknek ajánlja a Mosonyi Gálaestet?
- Mindazoknak ajánlom, akik érdeklődnek Mosonyi Mihály iránt és szeretik a romantikus zenét. Az est első felében Mosonyi zongoraműveket, a másodikban a zongoraversenyt fogom játszani. A műsor-összeállításban az életmű javából kap ízelítőt a hallgatóság.
- Milyen műsor-összeállítást hallhatunk? Mondana néhány szót a gálaesten felcsendülő Mosonyi zeneművekről?
- Első számként a Két gyöngyszem hangzik el, a szerző második, néme tromantikus stíluskorszakából való, annak egyik legszebb darabja. Ezt követi majd a Hódolat Kazinczy szellemének: ez az első olyan nagyobb mű, amit Mosonyi néven adott közre a szerző. A darabot 1860-ban a Kazinczy centenárium alkalmából írta. A műsor sorrendjében következő Magyar Gyermekvilág c. a karakteretűd ciklus első öt darabja a boldogasszony-falvai gyermekévek életképeit idézi fel. A Gyászhangok Széchenyi István halálára című zongoradarabját a hagyomány szerint két nap alatt írta Mosonyi. A magyar romantika egyik legszebb gyászzenéje, annyira intim és bensőséges, mintha a szerző egy kedves családtagját vesztette volna el. Elhangzik még a gálaesten a Mosonyi által inspirált számos Liszt mű egyike, a Fantázia Mosonyi „Szép Ilonka” című magyar operájára. A Bánffy Szalon által rendezett koncertet a Zongoraverseny zárja
- Kérem, avasson be minket saját életpályájába?
- Ez egy különös pálya, aminek alakulását jelentősen befolyásolta velem született egyre súlyosbodó hályogbetegségem, ami rövidlátással párosult. Kísérővel közlekedtem egészen negyvennyolc éves koromig, amikor sikeresen megműtöttek. Tanáraim csodálatos emberek voltak, nélkülük nem válhattam volna művésszé. Édesanyám egész életét arra áldozta, hogy megmaradjak a művészpályán. Így az életművem 48 éves koromra készen volt: befejeztem négy magyar zeneszerző hangzó életmű-kiadását. Ha nincs a szembetegség, akkor koncertturnékra mentem volna, tanítottam volna; nem lett volna időm arra, hogy megtanuljam ezt az irdatlan mennyiségű, 30 CD lemeznyi magyar zenét. A hendikep áldásnak bizonyult. Március 26-án születtem, Emánuel napon, ami azt jelenti: velünk az Isten. Velem volt, velem van.
- Hol vásárolhatók meg ezek a lemezek?
- Zeneműboltokban és az Interneten meg lehet rendelni. Néhány CD már nincs forgalomban, mert elfogytak, és a hanglemezkiadók az internetes letöltések miatt ma már nem készítenek utánnyomásokat.
- Mik a jövőbeli tervei?
- Százötven lelkes muzsikus harcostársunkkal feleségem, Csányi Valéria karmester vezényletével még 2012-ben elkészítettük Erkel: István király operájának első teljes CD felvételét. Idén januárban felvette Weiner Leó: Csongor és Tünde balettjét. Utóbbit a születésem évében, 1959-ben mutatták be, azóta még nem adták elő eredeti formájában. A brácsára írt zenekar kíséretes Balladával, amit Szűcs Máté játszik, egy korongon fog megjelenni februárban. A legközelebbi jövőben egy-egy Széchényi Imre műveket tartalmazó CD-t fogunk készíteni, a négykezes zongoraműveket Lázár Györggyel játszom, a zenekari műveket, ahogy minden eddigi lemezünkön, a MÁV Szimfonikus Zenekar. Szeretném folytatni a CD felvételeket Goldmark zongoraötöseivel, tervezek több Liszt lemezt is. Mosonyival is adós vagyok, mert a zongoraversenyt és a dalokat nem vettem még fel stúdiókörülmények között, ezek még hátra vannak.
www.mpee.hu