A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tisztelettel meghívja
 
 
KARÁCSONYI ÜNNEPSÉGÉRE  ÉS AZ AZT KÖVETŐ KOCCINTÁSRA
 
 
Köszöntőt mond:
 
Balog Zoltán MPEE lnök,
Kászoni-Kövendi József unitárius püspöki helynök.
 
Közreműködik a Singer Street együttes és
Hűvösvölgyi Ildikó színművész.
 
 
Az est időpontja: 2014. december 20., szombat,  15 óra.
A helyszín: Makovecz terem, Vigadó (Budapest V. Vigadó tér 2.)

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Bánffy György Kulturális Szalon és a Duna Palota tisztelettel meghívja a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartandó Ünnepi Gálaműsorára.

Az ünnepi műsor időpontja és helyszíne:

Színházterem, 2015. január 18., vasárnap 18 óra

A vendégeket köszönti: Bíró Ildikó, a Duna Palota igazgatója

Közreműködik: Császár Angéla Jászai Mari-díjas, Érdemes művész |
Duna Szimfonikus Kamarazenekar | Hűvösvölgyi Ildikó színművész |
Kassai István zongoraművész | Takács Bence előadóművész | Török Tilla Junior Prima-díjas előadóművész

A gálaműsorra 500 Ft-os áron válthatók jegyek a Duna Palota jegypénztárában (Budapest V. Zrínyi u. 5.) vagy a programajanlo@banffyszalon.hu e-mailben igényelhetők.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett programon az alaptörvényről, az alkotmányosságról, a közjogi berendezkedés aktuális problémáiról, illetve a devizahiteleseket érintő változásokról tájékoztatták az érdeklődőket. A rendezvényen részt vettek a helyi intézmények vezetői is. A házigazda Tolvaj Márta, alpolgármester volt.

A jogalkotás az elmúlt több mint 20 évben szembe ment az emberek igazságérzetével, de a legutolsó alkotmánymódosítás már a polgárok érdekeit szolgálja – hangzott el a rendezvényen. Hiába érte sok kritika hatályba lépését követően az Alaptörvényt, az elmúlt évek bebizonyították, hogy az minden szempontból megfelel a XXI. század elvárásainak. Az új alkotmánynak ugyanis minden eleme a haladó magyar hagyományra és a nemzeti értékekre épül – hangsúlyozta Juhász Imre. Az alkotmánybíró a tanácskozáson szólt a devizahiteleseket érintő törvényi változásokról is.

A beszélgetéssorozat célja, hogy az országban élőkkel megértessék az alaptörvényt, mivel az a mindennapjaikat befolyásolja. Ezt - érdeklődésünkre -már Tordáné dr. Petneházy Judit, jogász mondta el.

A rendezvény nyitányaként Császár Angéla színművész részletet olvasott fel az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásából.

A csaknem kétórás tanácskozáson az alkotmányozás folyamatán kívül szóba került a bíróság és a törvényhozás kapcsolata, illetve a választójogi törvény változásainak kérdése is.
 
Az eseménnyel kapcsolatos videóanyag az alábbi linken tölthető le:

http://zalaegerszeg.hu/cikk/23813/Jogallami_kerekasztal_Video

 
Forrás: www.zalaegerszeg.hu
Fotó: Seres Péter
 

2015. február 19-én, csütörtökön a Jogállami kerekasztal szervezői Csíkszeredába látogatnak.

Az előadás célja, hogy a Magyarország határain túl élő magyar állampolgárok minél teljesebb képet kapjanak a magyar alkotmányról.
A beszélgetés Alaptörvényről, alkotmányosságról, közjogi berendezkedésünk aktuális kérdéseiről szól.

A rendezvény résztvevői:  

• Dr. Juhász Imre - alkotmánybíró
• Tordáné dr. Petneházy Judit -  Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke
• Hűvösvölgyi Ildikó - színművész

A beszélgetés 12:30-tól kezdődik a Sapientia EMTE csíkszeredai Nagy Aulájában.

A magyar Alkotmányról, annak legfontosabb passzusairól, az alaptörvény megújulásához vezető történelmi útról szólt az előadás, amelyet a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) tagjai tartottak a marosvásárhelyi Sapientia nagytermében február 18-án, szerdán. Dr. Juhász Imre alkotmánybíró és Tordáné dr. Petneházy Judit MPEE-alelnök előadását a frissen Kossuth-díjra jelölt Hűvösvölgyi Ildikó színművésznő színesítette, aki a témához illő, nemzeti hangulatú verseket mondott el a diákoknak.

Az előadókat dr. Dávid László rektor köszöntötte: üdvözölte az MPEE kezdeményezését, hogy magyarországi állomásaik után, immár a határon túli magyar vidékekre is ellátogatnak. 

Zsigmond Barna Pál főkonzul köszöntőjében a jogismeret fontosságát hangsúlyozta, illetve kiemelte, ma már mindenki szabadon igényelheti a magyar állampolgárságot, amely közjogilag is összeköti a nemzetet.

Magyarország korábbi és aktuális Alkotmányáról, az Európa Tanács munkájáról, országjelentésekről, a Benes dekrétumról és alkotmánybíróként végzett feladatáról beszélt főként Juhász Imre, majd a 2O12. január elsejétől életbe lépett magyarországi alaptörvényből idézve zárta előadását.

Tordáné dr. Petneházy Judit a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alakulásáról, céljairól beszélt, hozzáfűzve azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök minden évben az MPEE felkérésére tartja évértékelő beszédét.

A Jogállami kerekasztal címmel tartott előadásra nem csak Marosvásárhelyen, hanem a Sapientia csíkszeredai karán is sor került, február 19-én.

Az eseményről készült képgaléria megtekinthető IDE KATTINTVA.
 
Forrás: http://csikszereda.gov.hu
 

Orbán Viktor miniszterelnök úr 2015-ben is elfogadta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérését, és immár tizenhetedik alkalommal tartja meg országértékelő beszédét, amelyre február 27-én, péntek délután 15 órától kerül sor a budapesti Várkert Bazárban (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6.).

Az eseményt több országos televízió és rádió is élőben közvetíti: az M1, Hír TV, ECHO TV, ATV, az RTL Klub, valamint a Kossuth Rádió és az InfoRádió.
 
www.mpee.hu

Balog Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte: egy olyan évet értékel a kormányfő, amely nagy győzelmeket hozott. „Olyan esély adatott nekünk, mint még soha. Legalább két cikluson keresztül építhetjük a polgári Magyarországot. Kivételes lehetőség, semmiképpen sem magától érthetődő" - emelte ki Balog Zoltán. Hozzátette: az évértékelőn jelenlévők a magyar polgári együttműködést nem tekinti lejárt lemeznek. „Persze nekünk is vannak érdekeink, de képesnek kell lennünk arra, hogy ezeket a közösség érdekeinek alárendeljük"–mondta az egyesület elnöke.

„Vannak okos és okoskodó polgári elemzők, akik a polgári Magyarországot politikai terméknek, úgyszólván tévedésnek tekintik. Ha ez így van, akkor szeretném, ha a kormányfő tudná, hogy a jelenlévők ezen tévelygők közé tartoznak, és abban a hitben jöttek, hogy a miniszterelnök is közülük való, aki osztja ezt a tévedést - emelte ki Balog Zoltán.

A Magyar Polgári Együttműködés elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar polgári együttműködést nem tekintik anakronizmusnak, túlhaladott ideának, lejárt szavatosságú kereskedelmi terméknek: "Számunkra a polgári, keresztény, nemzeti alapú kormányzás nem egyszerűen politikai kérdés, hanem személyes ügy. A több mint ezeréves Magyarország kincseit és értékeit megmutatni számukra nem teljesítmény kérdése, hanem becsületbeli ügy"– mondta.
Balog Zoltán szerint még mindig van elszámolnivaló a kommunizmus átkos örökségével. „Még mindig tartozunk a gyermekeiknek és unokáiknak azzal, hogy olyan Magyarországot hagyjunk rájuk, amely erősebb mint a hazugság, és ahol a tisztesség jövedelmezőbb, mint a mutyi. Képesnek kell lennünk az érdekeiket a közös értékeknek alárendelni, és korlátok közé szorítani azokat, akik erre nem képesek" - emelte ki Balog Zoltán.
Az elnök idézte többi között az egyesület alapító nyilatkozatát, miszerint polgárnak lenni magatartás, szellem és erkölcs.
 
Forrás: MTI
 

2015. február 27., Budapest, Várkert Bazár
Tisztelettel köszöntöm Önöket, Hölgyeim és Uraim! Dalma asszony! Schmitt Pál elnök úr és kedves felesége!

Köszönöm a meghívást az elnök úrnak. Figyelmesen meghallgattam az alapítvány elnökének, Balog Zoltán miniszternek és barátomnak, egyebekben református lelkipásztornak a köszöntő sorait. Meghallgattam, és válaszolni is fogok rá. Jól ismert helyzet az, amiben most találom magam. A szónok ilyenkor úgy fordul a hallgatósághoz, hogy mielőtt belevágna a beszédébe, előbb szeretne mondani valamit.

Első megjegyzésem a következő lenne. Az elnök úr okoskodó elemzőket említ, akik szerint a polgári Magyarország csak politikai termék, s ez elbizonytalanítja politikai közösségünk híveit. Megértem az aggodalmat, de több önbizalmat remélek a református lelkészektől, a miniszterekről nem is beszélve. Hiszen zászlónk magasan lobog, mindenki láthatja. Mindenki láthatja, hogy mi egy kereszténydemokrata alapokon álló, néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország. Nem hiszem, hogy a következő száz évben változás lenne ebben.

Az elnök úr azt is említette, hogy a nemzeti, keresztény alapú kormányzás – ha jól idézem őt – nem politikai kérdés, hanem személyes ügy. Nem pozíció, beosztás, nem előny vagy hatalom függvénye. Jó magunkat erre emlékeztetni, amikor kormányon vagyunk. Ez kulcskérdés. A mi kormányzásunk kulcskérdése. Persze előrebocsáthatjuk: mi is emberek vagyunk. Nem vagyunk szentek, bár törekedni kell rá, még a reformátusoknak sem ártana, vannak érdekeink, vonzalmaink, és persze vannak elfogultságaink. Aligha dolgozunk tökéletesen, habár erre is törekednünk kellene. De minden esendőség és tökéletlenség mellett is egy tekintetben nem hibázhatunk: sem egyéni ambíció, sem egyéni vagy csoportérdek nem kerülhet a haza érdeke és szolgálata elé. Ez több mint jogtisztelet, erősebb, mint az alaptörvényre tett eskü, ahogy az elnök úr mondta: személyes, becsületbeli ügy s egyben a kereszténydemokrata politika fundamentuma. Ide kívánkozik egy minden kereszténydemokrata politikus számára fontos tanács. Idézem: „Ne azzal törődjetek, hogy Isten a mi oldalunkon áll-e, hanem azzal, hogy mi az Isten oldalán állunk-e.” Jó szerencsét kívánok mindannyiunknak!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszöntöm Önöket a Várkert Bazárban, az ország egyik legizgalmasabb, legkülönlegesebb épületegyüttesé­ben. Mindenki tudja, hogy nézett ki a Várkert Bazár még néhány évvel ezelőtt is: elhagyatva, romosan, pusztulásra ítélve, nem volt itt más, csak rom, gaz és szégyen. Ám hosszú évek tehetetlensége után jött egy bátor elhatározás. Ami évtizedekig csak pusztult és romosodott, az most már ismét régi fényében tündököl. A Várkert Bazár akár kormányzásunk szimbóluma is lehetne.

 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A mai napon először arról szeretnék beszélni Önöknek, hogy komoly kérdések magasodnak az európai civilizáció, az európai emberek és különösen az európai vezetők előtt. Ahogy elnézem az európai politikai élet világát, nemcsak a megnyugtató válaszok hiányát érzékelem, de afelől sem vagyok biztos, hogy megértettük-e egyál­talán a kérdéseket.

Itt van rögtön az első. Az a kor, amelyben itt és ma az európai ember él, még a 2008-ban kezdődött válságkorszak vagy már a pénzügyi válság utáni új világ? Ez nem mindegy. Reménykedhetünk-e abban, hogy ez még csak a válság korszaka, amelynek elmúltával az európai élet visszabillenhet a válság előtti, ma már békebelinek tűnő rendjébe? Vagy meg kell barátkoznunk azzal, hogy ez már az új világ, amely kemény, barátságtalan, és ha sürgősen nem teszünk valamit, fájdalmasan leértékeli a jó öreg kontinensünket? S ha így áll a dolog, akkor hiába az európai élet szabad tágassága, hiába a vonzó és irigyelt életforma, hiá­ba a kultúra mesés tárháza, a mi Európánk menthetetlenül hátrább szorul a nagy világversenyfutásban.

Huszonöt évvel az 1990-es csoda után Európa keleti felében fegyverek ropognak. Déli részén a kizsigerelő gazdasági mentőcsomagok miatt nő az anarchia és az ellenérzés az Európai Unióval szemben, sorra emelkednek fel a nyugtalanító szélsőséges pártok. A kontinens nyugati felén élő bevándorlók közül terrorszervezetek toboroznak soraikba harcosokat, s közben az unió déli határait – magunkat is ideértve – egy újabb kori népvándorlás hullámai ostromolják, amellyel szemben tanácstalanul állnak az egyre frusztráltabb államok és kormányok. És történik mindez egy olyan gazdasági helyzetben, amikor sok millió nyugat-európai polgár érzi úgy, hogy egyre többet kell dolgoznia egyre kevesebb pénzért, ha egyáltalán képes megtartani a munkahelyét.

Európa olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre már lehetetlen a liberális multikulturalizmus keretében válaszokat adni. Befogadhatjuk-e azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják az európai kultúrát? Hogyan vesztettük el, és miként szerezhetjük vissza azt a közös európai hazát, amelyre az unió minden nemzete, még a görögök és a németek is igent tudnak mondani? Megakadályozhatjuk-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme, és Oroszország, kisodródva Európából, ismét az ellenségünk legyen? És nekünk, magyaroknak lehetséges-e kiállnunk Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok biztonsága, Magyarország energiabiztonsága és gazdasági érdekei mellett egyszerre?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nekünk, Magyarország választott vezetőinek az a dolgunk, hogy ezekre a kérdésekre elkötelezett NATO- és euró­pai uniós tagként megadjuk a saját válaszunkat. Úgy igazítsuk Magyarország lépéseit, hogy biztonságos és biztos hely maradjunk egy bizonytalan világban. Úgy adjuk meg válaszainkat, hogy verejtékkel és gürcölve elért eredményeinket megvédhessük, és még több magyar számára teremtsük meg közben az érvényesülés lehetőségét. Ehhez, kedves Barátaim, tisztelt Hölgyeim és Uraim, szuverén és kezdeményező külpolitika kell. A szuverén külpolitikának feltételei vannak: vagy komoly hadsereg, vagy gazdasági sikerek kellenek hozzá; a legjobb persze, ha mindkettő kéznél van. Hadseregünk mérete és fegyverzete nem alkalmas arra, hogy a szuverén magyar külpolitika alapjául szolgáljon. Bár tudomásul kellene venni, hogy Közép-Európában újra felfegyverkezés zajlik. 2010-ben pedig a gazdasági túlélésért harcoltunk, és a saját lábra állás elvitte minden erőnket. Ezért 2010-ben csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathattunk. Csak annyit várhattunk el, hogy a gazdasági önállóságért, az ország megújításáért és átszervezéséért végzett munkánkat kívülről levédje. A küldetést Martonyi János irányításával teljesítettük. Köszönet neki érte!

2014-re megváltozott a helyzet. Magyarország gazdasági sikertörténet lett, amit Európa is lassan elismer. Nem nézhetjük tovább a partvonalról, hogy mások írják meg helyettünk a jövőnket. Ezért új külpolitikai doktrínát hirdettünk, kezdeményező külpolitikába fogtunk. A szükséges szervezeti és személyi változásokat végrehajtottuk, a külgazdaságot állítottuk középpontba, fiatal, tehetséges és ambiciózus embereket dobtunk a mély vízbe. Öregek a tanácsba, fiatalok a csatába!
Sokak számára persze meghökkentő ez a szuverén és kezdeményező külpolitika, meghökkentő az új és önálló Európa-politikánk, meghökkentő, hogy véget ért a lecsatlakozási és védekező külpolitika korszaka. Természetesen a mértéktartás a külügyekben is fontos. Sőt, ott fontos igazán. Nem árt, ha tudjuk, hol vannak a korlátaink, nehogy úgy járjunk, mint Tigris a Micimackóból, aki túlzásba vitte az ugrálást.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Megfigyeltem, hogy korábban a külföldtől gyakran vagy féltünk, vagy lenéztük őket. Ahhoz a Magyarországhoz, amely hamarosan újra Közép-Európa éllovasa lesz, és amelyre egyre inkább mint az önálló és bátor gazdaságpolitika sikertörténetére lehet tekinteni, már nem méltó ez a gondolkodásmód és ösztönvilág. Ideje, hogy megtanuljunk a külföldre egyenrangúként tekinteni és egyenrangúnak érezni magunkat vele. Ne féljünk megvívni a magunk igazáért. Higgyék el, a világ ezt méltányolja és elismeri. Csak ebben a hónapban egy államfő, három miniszterelnök és kilenc külügyminiszter járt nálunk. Megvolt az okuk, hogy ide jöjjenek, hiszen Magyarországot feltettük az Európa-politika térképére. Ezt nevezik a szocialisták és a liberálisok külpolitikai elszigetelődésnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország 2010-ben megadta a maga válaszát a legfontosabb európai kérdésekre. Mi már 2010 óta abban a jövőben élünk, ahová sokan most indulnak, vagy előbb-utóbb igyekezni fognak. Európa ma még bezárkózik a politikai korrektség vizesárkai mögé, tabukkal és dogmákkal falazza magát körül. Tőlük eltérően mi úgy láttuk, hogy a válság előtti régi világ már nem tér vissza. Vannak dolgok, amiket érdemes megtartani az előző korszakból, például a demokráciát, annak is lehetőleg a jelző nélküli formáját, de el kell engedni mindent, ami nem vált be, sőt csődöt mondott. Elengedni, mielőtt maga alá temet bennünket. Mi a jövőt választottuk. Aki nem választ, ahelyett a körülmények választanak. Aki nem dönt, annak életét eldöntik. Ezért mi elengedtük a neoliberális gazdaságpolitikát – talán éppen a huszonnegyedik órában; elengedtük a megszorítások politikáját, épp mielőtt Görögország sorsára jutottunk volna; elengedtük a multikulturális társadalom téveszméjét, még mielőtt menekülttábort csinált volna Magyarországból, és elengedtük a liberális társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót, és elutasítja a keresztény kultúrát mint az euró­pai társadalomszervezés természetes, talán egyetlen természetes alapját. Vállaltuk a sok méltatlan támadást és vádaskodást, és elengedtük a politikai korrektség dogmáját is.

Én úgy látom, hogy a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt, vagyis még nem vesztette el a józan eszét. Nem a duma érdekli, hanem a tények, eredményeket akar, nem elméleteket, munkát akar és olcsó rezsit, nem nyeli le azt a maszlagot, hogy a munkanélküliség a modern gazdaság természetes része. Ki akar szabadulni abból a modernkori adósrabszolgaságból, amibe a devizahitelek döntötték. Nem akar beilleszkedésre képtelen, más kultúrájú, más szokású, beözönlő embertömegeket látni a hazájában, akik veszélyt jelentenek a közrendre, az ő állására és az ő megélhetésére.

Ne legyünk persze igazságtalanok a liberális eszmékkel szemben, hiszen 1990 után számos jótéteményt is hoztak Magyarországnak, melyekért mi magunk is küzdöttünk, de az idők megváltoztak, és mi nem lehetünk vakok. Mi már Bencze Györgytől megtanultuk azt, amit ma naponta érzünk a bőrünkön. Ő mondta azt nekünk, hogy a liberálisok nagyon toleránsak, csak a fasisztákkal szemben kérlelhetetlenek. Ja, hogy rajtuk kívül mindenki fasiszta? Arról ők nem tehetnek. Igen, meg kell értenünk, hogy a liberális politika csak kétféle véleményt ismer: az övét és a helytelent. Nos, mint bizonyára Önök is még jól emlékeznek, így esett, így történt, ezek a megfontolások vezettek oda, hogy 2010-ben új irányt vett Magyarország, és beköszöntött a nemzeti politika korszaka.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Minden nép igyekszik saját testére igazított társadalmi és gazdasági modellt kiszabni a történelem vásznából. Ismerjük a finn modellt, az osztrák és a bajor modellt is. Mi is erre törekszünk. Hogy mindaz, amit öt év alatt elvégeztünk, kiérdemli-e a magyar modell minősítést, még nem tudhatjuk. Ezt majd az utókor megállapítja, ha eljött az ideje. Vannak azonban tények, fontos tények, eredmények, elgondolkodtató eredmények, sőt vívmányok, melyek további munkára biztatnak bennünket. A modern világ a gazdasági tényeket érzi igazán perdöntőnek. Meglehet, igaza van, én azonban előrébb sorolom az életes tényeket. Első helyre is azt, ami eldönti a biológiai fenn- és megmaradásunkat.

Kedves Barátaim!

A magyar élet még a legoptimistábbakat is meglepő tényeket ad elénk. Tavaly több gyermek született, mint az elmúlt öt évben bármikor. Az úgynevezett teljes termékenységi arányszám, vagyis hogy hány gyermek születik egy családban, 2014-ben 1,41 volt, ami 1997 óta a legmagasabb érték – bár még mindig kevés. Folyamatosan nő a házasságkötések száma 2010 óta, csak 2014-ben kilenc százalékkal nőtt. Emlékeztetőül idézem ide: 2002 és 2010 között a házasságkötések száma Magyarországon huszonhárom százalékkal csökkent.

Kedves Barátaim!

A válások száma 2010 és 2013 között tizenöt százalékkal csökkent. A terhesség-megszakítások száma folyamatosan csökken, 2010 óta húsz százalékkal. 1954 óta nem volt ilyen alacsony a terhesség-megszakítások száma, bár az igazsághoz tartozik, még mindig magas. S ehhez jön még az is, hogy a halálozások száma 1974 óta nem volt ilyen alacsony. 2010-hez képest 2014-ben négyezer-háromszázzal kevesebben távoztak közülünk. Mindezek mögött ott találjuk a családi adókedvezményt, a gyed extrát, az otthonteremtési kedvezményt, a huszonöt százalékkal megnövelt bölcsődei férőhelyeket, és ott van a munkahelyvédelmi akcióterv is.

Persze a fanyalgók szerint a javuláshoz a kormánynak semmi köze. Megszoktuk ezt már, ha elromlik a magyar élet, arról mi tehetünk, ha javulni kezd, arról persze nem. De nem is ez a lényeg, elvégre a kormányzás nem hiú­sági kérdés. Akinek pedig mégis, az tartsa pórázon a hübriszét. A lényeg, hogy végre reménykedhetünk abban, hogy a magyarok jobban bíznak a jövőben, és úgy tűnik, megnőtt szemükben az élet értéke is. Megint tettünk, Elnök úr, egy lépést a polgári Magyarország felé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A saját útját járó Magyarországról a külföld hosszú ideig nem tudta eldönteni, hogy fekete báránynak vagy euró­pai sikertörténetnek tekintse-e. Sehogy sem esett jól elismerni annak a Magyarországnak az eredményeit, amely nem fogadta meg az ő remekbe szabott tanácsaikat. Az elemzők hol így, hol úgy vakaróztak, minden sajátos magyar megoldásra legkevesebb tíz kritika jutott, de ahogy az öreg székely mondja: „Annyi kell es.” Így ment egészen a legutóbbi időkig, amikor a devizahitelek forintosításával egyszerre mentettük meg a devizahiteleseket és a bankrendszert. Köszönet érte Matolcsy Györgynek, a nemzeti bank kormányzójának!
Ma már természetesnek számít a világ fővárosaiban, hogy a magyarok rendre függetlenségi csatákat vívnak. Nem örülnek ennek, de megértették, hogy a magyarok mindent másképp csinálnak. Ilyen fajta ez, erre áll rá a kezük. Ma körülbelül itt tartunk. Úgy látják, bár zavaros népség vagyunk, akik ráadásul ide járnak napszámra Brüsszelbe feljelentgetni a saját kormányukat, de legalább a végén megoldják a saját problémáikat. Igaz, a kettős mércét rosszul bírják, attól néha meg is vadulnak, de hát mindenkinek van valami mániája. De legalább nem kérnek könnyítést vagy kivételt az általános szabályok alól, nem ácsingóznak a németek pénzére, és végül hozzák az elvárt gazdasági számokat.

S valóban, tisztelt Hölgyeim és Uraim, a bérek értéke két éve folyamatosan nő. 2014-ben már négy százalékkal emelkedett. A foglalkoztatás rekordokat dönt. Tavaly kétszáztízezerrel dolgoztak többen, mint egy éve, 2010 óta pedig négyszázötvenötezerrel. Csak a mai napon azt jelentették be, hogy az Opel ötszáz új embert venne fel az idén, Szolnokon pedig azt, hogy rövid távon ötszáz, később pedig ezer embert fognak alkalmazni egy új beruházásnál. Ráadásul a családi és járulékkedvezmények miatt 2014-ben 236 milliárd forint maradt a családoknál. Ezzel egy időben minden adóból több jön be, s úgy látszik, végre már nem sikk, és nem is éri meg eltitkolni a jövedelmeket. A devizaalapú jelzálog kivezetésével 3600 milliárdnyi hitelt forintosítottunk, ezzel félmillió család otthonát védtük meg, elhárítottunk egy országos pénzügyi katasztrófát, és 700 milliárd forintnyi újabb adósságtól mentettük meg a családokat.

És ami mindenkinek szemet szúrt: a magyar gazdaság növekedése 2014-ben 3,5 százalékkal nőtt. Ez jóval az európai uniós átlag felett áll, és Európa élmezőnyébe repített bennünket. És megfékeztük az áremeléseket, lényegében és összességükben nem nőttek az árak, amire a hatvanas évek óta nem volt példa, vagyis az ötven évnél fiatalabbak most látnak először az életükben ilyet. Mindenki tudja, hogy az infláció a szegények rejtett adója, az alacsony inflációnak tehát a szegényebbek a legfőbb nyertesei.

Kedves Barátaim!

A magyarok pénzügyi vagyona is nőtt. Magyarországon az embereknél – nehéz ezt elhinni, de így van – 27 910 milliárd forintnyi pénzügyi vagyon van. Az állampapírokat is végre-valahára elkezdtük mi magunk vásárolni, így a teljes adósságon belül a belföldiek aránya 48 százalékra ugrott, vagyis az államadósság ekkora aránya van magyar kezekben. Számomra különösen fontos, ami a nyugdíjakkal történik. 2010-ben azt a személyes vállalást tettem, hogy megvédem a nyugdíjak értékét. Ezt teljesítettük, sőt 2011 és 2014 között összesen 19 százalékkal növekedtek a nyugdíjak. Ez megközelíti annak a tizenharmadik havi nyugdíjnak az értékét, amit még a Bajnai-kormány vett el a nyugdíjasoktól. Vagyis jó reményünk lehet, hogy hamarosan visszakerül hozzájuk az, amit a szocialisták elvettek tőlük.
A nők negyvenéves munkáját megbecsüli a kormány, ezt még a 2010-es választásokon mondtuk, s tavaly százhúszezer nő kapott így nyugdíjat, és reményeim szerint ennyi család kapott a gyerekeket segíteni tudó nagymamát. Utoljára 2004-ben nőtt úgy a bolti forgalom, mint 2014-ben: 5,2 százalékkal. Végül a turizmus is kilőtt: egy év alatt több mint tizenhárom százalékkal nőtt a beutazók száma úgy, hogy közben Közép-Európában csökkenés volt.

A magyar növekedés háromszorosa az uniós átlagnak. És ami a jövőt illetően a legfontosabb: tizenhét éve nem látott mértékben, tizennégy százalékkal bővültek a beruházások. Persze sikerek oda, eredmények ide, azért nem árt a szerénység. Ne járjunk úgy, mint a jó öreg székely Mózsi bácsi, akitől megkérdezték igaz-e, hogy mindenhez ért, s azt válaszolta: „mindenhez is”.

Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egyszer megkérdeztem Erdogan elnök urat, miért olyan zajosak a viták Törökország körül. Ravasz kérdés volt, de Önök nyilván átlátnak a szitán. Azt mondta, hogy a külföldi országoknak – még a legnagyobbaknak is – meg kell érteniük, hogy a törökök csak azt akarják, hogy ők is pasák lehessenek a saját hazájukban. A nemzeti függetlenség találó megfogalmazása ez. Nem lehetünk sikeresek, sőt csak szolgák lehetünk a saját hazánkban, ha nincs meg a függetlenségünk. A nemzeti függetlenség konyhakérdés. A nemzeti függetlenség jobb életet ad, elemi egzisztenciális érdekünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ha a magyar gazdaság teljesítményére szélesebb horizontról vetünk pillantást, akkor felfedezhetünk egy fontos dolgot. Ha az 1960 és 2010 közötti fél évszázad fényében vizsgáljuk a gazdaságunkat, akkor láthatjuk, hogy gyors növekedésre csak jelentős külső el-adósodás mellett volt képes. A magyarok mai teljesítményének történelmi jelentősége abban testesül meg, hogy a 2014-ben elindult növekedés nem rontja el a külkereskedelmi mérlegünket, sőt tovább nőtt a külkereskedelem többlete. Vagyis leegyszerűsítve: hosszú évtizedek után – de lehet, hogy megvan az egy évszázad is – végre nem adósságból, nem külföldről felvett hitelből növekszik a magyar gazdaság. Valódi gazdasági áttörés ez. És itt többről van szó, mint jó kormányzásról. Az nem lett volna elegendő egy gazdasági áttöréshez.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Itt most egy nép vált nagykorúvá. Nagykorúvá pénzügyi értelemben. Mind az állam, a vállalkozások és a háztartások úgy viselkedtek, ahogy az felelős és felnőtt emberhez illik. Alaposan mérlegeltek, ésszerű döntéseket hoztak, és azokat fegyelmezetten végre is hajtották. Nevezhetjük ezt egyszerűen összefogásnak, kölcsönös bizalomra épülő összefogásnak. Ezért vagyunk ma kint a vízből, és ezért jöhetett meg az étvágyunk a további sikerekre. Az ellenzék szerint persze ha a jó gazdasági hírekből igaz is valami, a kormánynak ahhoz nincs sok köze, legfeljebb szerencséje volt. Vannak komolyabban vehető bírálatok is. Vannak, akik úgy vélik, több eszköz is csak átmeneti, mint például a szektorális adók, és ezért a mai sikeres állapot nem lesz fenntartható. Mi azonban úgy kalkulálunk, hogy a pénzügyek helyreállítását gazdasági átrendeződés és átszervezés követte, majd növekedési fordulat következett be, ez új bevételeket hoz a költségvetésnek, csökkenti az adósságért fizetendő kamatokat, eközben bővül a foglalkoztatás, és mindez hosszú távon fenntarthatóvá teszi a rendszert, vagy ahogy ők mondják: a kurzust. Mindez jó hír az embereknek, de felbőszíti az ellenzéki pártokat, mert lehűti hatalmi reményeiket, és növeli annak az esélyét, hogy még hosszú ideig árulhatják a petrezselymet a bálteremben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

És most szeretnék arról beszélni, hogy mi is ennek a kormányzati ciklusnak, a még előttünk álló három évnek a célja, értelme, küldetése. Vagy másképpen fogalmazva: miért is harcolunk? Na persze azon túl, hogy a szocialisták ne térjenek vissza, s ne kelljen az országnak újra elölről kezdeni mindent, amin nagy nehezen, könnyekkel és verejtékkel túljutottunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi egy olyan országot akarunk, ahol mindenki sikeres, de ma még nem mindenki az. Van itt egy hatalmas tömeg, amely még távol van ettől. Nevezték már őket a rendszerváltás veszteseinek, bérből és fizetésből élőknek vagy éppen melósoknak. Én leginkább keményen dolgozó embereknek hívom őket. A következő éveknek róluk, a mindennapi dolgozó, keményen dolgozó emberekről és családjaikról kell szólniuk. Sokat tettünk már az érdekükben, de még többre van szükségük. Most azokat az embereket kell segítenünk, akik nemcsak szeretik Magyarországot, de dolgoznak és dolgozni akarnak érte. Az ő útjukból kell most eltakarítani az akadályokat. A magyar társadalom sohasem lehet többé olyan hely, ahol az egyes emeletek között nincs közlekedés, mert elromlott a lift, és összeomlott a lépcsőház. Ha így járunk, újra kell építenünk, de legalábbis létrát kell támasztanunk azok számára, akik feljebb akarnak jutni. Azokról beszélek, akik nap mint nap keményen dolgoznak, hogy eltartsák a családjukat, kifizessék a számlákat és az adót, tisztességben felneveljék a gyermekeiket. Azokról beszélek, akik nélkül az ország nem juthat soha semmire. Olyan döntéseket fogunk hozni, amelyek megkönnyítik ezeknek az embereknek az életét.

Azt akarjuk, hogy mindenki, aki dolgozik, meg tudjon, egyre könnyebben tudjon megélni a munkájából. Azt akarjuk, hogy ne csak a szükségét, hanem az értelmét is lássák a munkájuknak, hogy hosszabb távon is tudjanak tervezni. Ezért fog nőni a két gyermek után járó adókedvezmény, ezért indul otthonteremtési program, ezért indul életpályamodell a pedagógusok után a rendőröknek, a katonáknak és a köztisztviselőknek is. Ezért emeljük a háziorvosok juttatásait. Ezért épülnek új óvodák, és ezért lesz új szakmunkásképző rendszer. És ezért lesz ingyenes a gyermekeiknek a közétkeztetés is. És ezért próbálunk tető alá hozni egy hosszabb távú béremelési programot a munkaadók és a munkavállalók között. Remélem, a kamarák és a szakszervezetek képesek lesznek erre. És persze meg is kell védeni őket. Ebben már van komoly tapasztalatunk.

Meg kell védeni a keményen dolgozó magyarokat attól, hogy kihasználják és becsapják őket. Meg fogjuk védeni őket azoktól, akik vissza akarnak élni az erőfölényükkel, és azoktól is, akik nyerészkedni akarnak rajtuk, akik el akarják venni tőlük azt, amiért megdolgoztak. Ezért végigvisszük a bankok elszámoltatását, meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést a mégoly körmönfont brüsszeli szándékoktól, mint amilyenek most éppen az energiaunió terveiben vannak elrejtve. Ez a mi küldetésünk a következő évekre. Mindezt úgy is kifejezhetem, hogy a keményen dolgozó magyarok száz-ezreit is be kell engedni a polgári társadalomba, nekik és a gyerekeiknek is helyet kell szorítani a sikeres magyarok világában.

És, tisztelt Hölgyeim és Uraim, mindezt nem szabad úgy megtenni, ahogy a szocialisták szoktak próbálkozni: felvesznek egy kocsideréknyi hitelt, szétosztják segélyként vagy egyszeri béremelésként, mint tették 2003-ban, és ezzel szétverik a nemzetgazdaságot. Nekünk a hátul lévők előresegítését csak gazdasági növekedés mellett, azzal együtt és a versenyképességünk javításával párhuzamosan szabad megtennünk. Ismerjük az ellenvetést, miszerint ez majdnem lehetetlen, hiszen a fejlett gazdaságokban minden épp az ellenkező irányba halad. Akik elöl vannak, még feljebb jutnak, akik pedig hátul, még inkább leszakadnak. Meglehet, ez így megy arrafelé, de nekem van egy titkos példaképem, akit ilyenkor döntő érvként, afféle aduászként előhúzok. Van egy magyar fogorvosnő, nem éppen tinédzser, már háromgyermekes családanya, aki az Athén és Spárta közötti kétszáznegyvenöt kilométeres futótávot többször is teljesítette, és világcsúcsot is felállított már. Nem egy hivatásos atléta, hanem egy háromgyerekes magyar fogorvosnő. Ebből az olvasható ki a magyar politika számára, hogy mifelénk a lehetetlen nem tény, hanem egy vélemény.

Persze felhozható, hogy a munka, ami előttünk áll, bonyolultabb, mint egy végkimerülésig tartó futás. Ebben is van igazság. Egyszer megkérdezték Bachtól, hogy tud játszani egy olyan rendkívül bonyolult hangszeren, mint az orgona. „Miért lenne bonyolult?” – mondta a mester. – „Itt csak azt kell tudni, hogy az ember mikor melyik billentyűt nyomja le, különben szól ez magától.” Nos, ennyit az esélyeinkről.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Meg kell említenem azt is, hogy kormányzati feladatnak tekintem azt, hogy Magyarország ne csak a holnapra, de a holnaputánra is felkészüljön. Felkészüljön a visszafordíthatatlannak tűnő klímaváltozásra, felkészüljön a technológiai áttörések új hullámára, ideértve a genetikai orvoslás új fejleményeit, amelyeket London kürtölt  világgá a minap. Tudnunk kell, hogy az ipari forradalom lassú hullámokban haladt, a technológiai forradalom azonban olyan, mint a szökőár. Minden iparágat a teljes átalakulás kényszere fenyeget. Az igazság az, hogy a kormányzatok képesek a leginkább befolyásolni a technológiai változások hatásait. Ezért a kormányoknak, így Magyarországon a mi kormányunknak is a változás élére kell állniuk, ösztönözni kell a magánszektort kreativitásra és innovációra, s közben biztosítani kell, hogy polgáraik rendelkezzenek a versenyhez szükséges eszközökkel. Ennek a munkának az irányítását bíztuk Pálinkás professzor úrra, ha mi magunk nem is, de úgy tűnik, a jövőnk az ő kezében van.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Van itt azonban végezetül egy elgondolkodtató dolog. Alig egy hete időközi képviselő-választás volt az egyik választókerületben. Simán vesztettünk. Jó ideje nem fordult elő velünk ilyesmi. Akár nézhetnénk a dolog előnyös oldalát is, hiszen ha egy független jelölt a kétharmados parlamenti hatalommal rendelkező kormányzópárt fölött győzelmet arathat, azt jelenti, hogy a választási törvény jó, és működik, mert megadja az esélyt az esélytelenebb jelöltnek is. A demokráciával sem lehet komolyabb baj, ha ilyesmi előfordulhat, a sajtószabadságról nem is beszélve, mert anélkül, hogyan győzhetett volna a független szocialista jelölt?
Ráadásul a kétharmadunk is elesett, a nyugati elvtársak is megnyugodhatnak végre, hogy jó demokraták vagyunk, arrafelé ugyanis az a jó demokrata, aki veszít, vagy ha nyer, akkor is legyen gyenge. És ez nem vicc, vagy hogy stílszerű legyek: kész vicc. Ám ha csak ennyit látnánk, ha csak ennyit értenénk meg ebből a vereségből, nem lennénk őszinték sem a híveinkhez, sem önmagunkhoz. Úgy látom, hogy a híveink egy része – s vegyük ezt komolyan: nem jelentéktelen része – nem állt ki mellettünk. Minden bizonnyal elégedetlenek velünk. Én is ismerek olyan véleményeket, hogy a kormány nem találta meg a vita, az egyetértés, a megegyezés és a cselekvés helyes arányát. Valószínűleg több egyeztetésre, megegyezésre és több konzultációra lesz szükség a jövőben.

De talán van itt más is. Talán nem harcolunk eléggé, de legalább is nem harcolunk elég jól. Ez eddig esetleg érthető és menthető volt. Mindannyian azt találtuk volna természetesnek, kívánatosnak, és valljuk be, kényelmesnek is, ha a második fölényes győzelmünk után nyugodtabb időszak következhet. Mondjuk, három, kormányzásra összpontosító év folyamatos hadakozás nélkül, s a végén egy felfokozott hangulatú kampányév. Így képzeltük. Álom, álom, édes álom.
Ma már láthatjuk, hogy nem lesz itt egyetlen nyugodt percünk sem, folyamatos és kíméletlen támadások, állandó negatív kampány alatt fogunk állni. Ezt nem szabad alábecsülni, a parlamenti arányok ezen nem segítenek. Tanulni kell a saját tapasztalatainkból: így járt pórul az Antall-kormány, és így jöttek vissza velünk szemben 2002-ben a szocialisták. Ha nem leszünk észnél, még azok fognak bennünket korrupcióval vádolni, akik szétlopták az országot. A végén még azok fognak arrogánsnak nevezni bennünket, akik a képébe vágták az egész országnak, hogy kormányzás helyett hazudtak éjjel-nappal.

A végén még a kommunista milliárdosok fognak itt urizálásról beszélni, és azok fognak krokodilkönnyeket hullatni a szegényekért, akik elvették a nyugdíjat meg a fizetéseket, és munkanélküli segélyezetté tették emberek százezreit. A végén még azok fognak felelősségről papolni, akik az évszázad felelőtlenségét követték el a devizahitelezéssel.

Szóval, kedves Barátaim, legyünk ismét észnél. Ne üljünk a babérjainkon. Tápászkodjunk fel a karosszékeinkből, mielőtt késő lenne, és végezzük el a munkánkat. Csak akkor lesz itt polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek fontos. Azt javaslom, hogy ne finnyáskodjunk, hanem fogjuk meg a munka végét. Ha valami nem tetszik, vagy valami mást szeretnénk, mondjuk meg egymásnak egyenesen, ahogy illik hozzánk.

Kedves Barátaim!

Ne felejtsük el, aki azt hiszi, hogy a demokráciában létezik olyan, hogy végleges győzelem, az súlyosan téved. Csak a kommunisták hitték, hogy lehetséges végső harc és végső győzelem, s láthatjátok, hová is jutottak.

A demokráciában, a polgári világban mindennap újra és újra meg kell küzdeni a bizalomért és az elismerésért. Ha polgári Magyarországot akartok, márpedig azt akarunk, akkor ideje ismét megharcolni érte. Harcolni pedig csak együtt lehet és nem egymás ellenében, mert egységben az erő, mert egy a tábor, egy a zászló. Egyszer egy tanítvány megkérdezte a mestert: „Sokat kell-e még várni, hogy a dolgok jobbra forduljanak?” Mire a mester azt mondta: „Hát, ha várunk, akkor sokat.”

Jó reggelt, Magyarország!
Jó reggelt, magyarok!

Az évértékelőn készült felvételek elérhetők a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Facebook oldalán:
 
https://www.facebook.com/MagyarPolgariEgyuttmukodesEgyesulet
 

Mélyen tisztelt Dalma asszony!

Kedves Makray Katalin, tisztelt Schmitt Pál elnök Úr!

Miniszterelnök Úr!

Tisztelt Egyesületi Tagtársak! Hölgyeim és Uraim!

Jól hallották, ez a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvénye. Egy olyan évet értékel a polgári-nemzeti-keresztény Magyarország vezetője, a magyar miniszterelnök, mely nagy győzelmeket hozott nekünk: nem „csak” hármat, hiszen az országos, az európai és az önkormányzati választások sikerében száz meg száz győzelem eredménye jelenik meg. Polgármestereinké, képviselőinké, iskolákban, kórházakban, terepen, minisztériumokban, családokban dolgozóké. Mindannyiunk közös győzelmei.

Ezáltal olyan esély adatott nekünk – nemcsak szereztük, hanem adatott – mint még soha! Legalább két cikluson keresztül építhetjük a polgári Magyarországot. Kivételes lehetőség, semmiképpen nem magától értetődő. Látjuk is, hogy nem az. Minden nap meg kell érte dolgozni. Miközben vannak okos és okoskodó politikai elemzők, akik a polgári Magyarországot politikai terméknek, úgyszólván tévedésnek tekintik. Egyfajta naivitásnak, idealizmusnak. Ha ez így van, akkor szeretném, ha tudná Miniszterelnök Úr, mi itt, akik Önt fogjuk hallgatni, ezek közé a tévedő emberek közé tartozunk, és abban a hitben jöttünk ide, hogy Miniszterelnök Úr is közülünk való és osztja velünk ezt a „tévedést". Aki nem ilyen lenne, az jelentkezzen!

Egyesületünk neve Magyar Polgári Együttműködés. A magyar polgári együttműködést nem tekintjük anakronizmusnak, túlhaladott ideának, lejárt szavatosságú kereskedelmi terméknek. Önt olyan emberek hívták ma ide, - mi azok vagyunk -, akik számára a polgári, keresztény, nemzeti alapú kormányzás nem egyszerűen politikai kérdés, hanem személyes ügy. Megmutatni magunknak és a világnak, hogy képesek vagyunk a több mint ezer éves Magyarország kincseit és értékeit gyarapítani - ez számunkra nem egyszerűen teljesítmény kérdése, hanem becsületbeli ügy. Még mindig van elszámolnivalónk a kommunizmus átkos örökségével, még mindig tartozunk a gyermekeinknek és az unokáinknak azzal, hogy olyan Magyarországot hagyjunk rájuk, ahol az igazság erősebb, mint a hazugság, a tisztesség jövedelmezőbb, mint a mutyi, és nem a pökhendi arrogancia képviselői győznek, hanem azok, akik hisznek a szeretet, a tisztesség és az összefogás erejében.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület nem kizárólag tagjait képviseli. Mi azokat is meg akarjuk győzni a polgári Magyarország értékelvű céljairól, akik ma kizárólag a saját érdekeik alapján támogatnak vagy éppen nem támogatnak bennünket. Persze nekünk is vannak érdekeink. De képesnek kell lennünk arra, hogy ezeket közös értékeinknek alárendeljük és korlátok közé szorítsuk azokat, akik erre nem képesek.

Egyesületünk 1996-os Alapító Nyilatkozata így kezdődik: „Polgárnak lenni magatartás. Szellem és erkölcs. Magyarország felemelkedése nélküle elképzelhetetlen. Nemzeti és európai kulturális örökség. Vállalása nélkül nem vezet út Európába.” - írták az alapító atyák Mádl Ferenccel az élen 1996-ban. Ma hozzáteszem: sehová sem vezet út - se Nyugatra, se Keletre -, szellem és erkölcs nélkül.

S muszáj a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapító leveléből is szemezgetni egy kicsit. 2003-ban ezt foglaltuk bele az alapítólevélbe:
 
„Valljuk, hogy létezik erkölcsi rend, amely az emberi akarat felett áll.

Valljuk, hogy az igazság megismerhető, és a közéleti cselekvés kiindulópontjává tehető.

Valljuk, hogy az ember mindenek előtt lélek, érzés, gondolat; az emberi élet nem merül ki a fogyasztásban, s a mégoly vonzó vágyak minél gyorsabb kielégítésében.
Valljuk, hogy noha mindannyian gyarló és hibákat vétő lények vagyunk, megvan a képességünk a javulásra és az erkölcsi tökéletesedésre.”

Még mindig idézek:

„Hisszük, hogy a jólét nemcsak kenyeret, munkát, iskolát, fogyasztási javakat, hanem családot, gyermeket, barátokat, nemzeti büszkeséget, szeretetet, összetartozást, ünnepeket is jelent.

Hisszük, hogy a kenyér jobban ízlik, ha van kivel megosztanunk, a lakás kényelmesebb, ha nemcsak fedél, hanem otthon is. A munka jobban megy, ha általa közöset építünk, és a világra szóló tett is többet ér, ha utána közösen énekelhetjük a Himnuszt.

Hisszük, hogy a köz- és államéletnek a legnagyobb emberi célok elérését: a szeretet, a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesedését kell szolgálnia.”

Megtanultuk, hogy a szabadság az ember természetes állapota. A szabad ember tudja, hogy van külső mércéje az emberi cselekedetnek, és eljön az a pillanat, amikor el kell számolnia életével” - eddig az idézet.

Az el kell számolnia életével, az utolsó ítélet még odébb van. Hála Istennek most itt még nem tartunk - hogy menny vagy pokol -. Így most csak arra kérem Miniszterelnök urat, hogy a 2014. évvel számoljunk el és tekintsünk előre.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendes közgyűlését

2015. április 25-én, szombaton 10 órakor
a Polgárok Háza Dísztermében tartja.
(1089 Budapest Visi Imre u. 6.)

A közgyűlés nyilvános programja:

Balog Zoltán, az egyesület elnökének köszöntője,

Kövér László, az egyesület alapító tagjának előadása „Hogy állunk?” címmel.

Kérjük tagjainkat, hogy részvételi szándékukat jelezzék az mpee@mpee.hu e-mail címen vagy a 299-8066-os telefonszámon.

A 2000 Ft. éves tagdíjat kérjük az OTP Banknál vezetett 11713005-20419826 számú számlánkra tudnak utalni.
 

Az alábbiakban olvasható a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Alapszabály tervezete, amely a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről alapján készült.
 

ALAPSZABÁLY

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § Az egyesület neve: Magyar Polgári Együttműködés (a továbbiakban: Egyesület)

2. § Az egyesület székhelye: 1067 Budapest, Eötvös u. 24.

3. § Az Egyesület a korábbiakban hatályos az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetve az 1959 évi IV. törvény, valamint a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv 2013.évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Etcv.)alapján létrejött és működő jogi személy.

II. fejezet

Az Egyesület célja, feladata és tevékenysége

4. § Az Egyesület célja a helyi közösségek fejlesztése, a nemzet hagyományos értékei, valamint az európai kulturális örökség iránt fogékony, elkötelezett és tenni akaró állampolgárok, civil kezdeményezések, egyesületek együttműködésének támogatása, a nemzeti és európai értékrend – az erkölcs, a kultúra, a szolidaritás, az egyének boldogulása, a természeti környezet jobbítása – képviselete és terjesztése, a jogállamiság, a szociális piacgazdaság és a magyar polgári demokrácia erősítése érdekében.

Az egyesület határozatlan időre jött létre.

5. § Az Egyesület feladata:

a) az Egyesület céljainak széles körben történő megismertetése,

b) a fenti célok alapján működő társadalmi szervezetek, egyesületek, egyéb szervezetek civil kezdeményezések létrejöttének és működésének támogatása,

c) a helyi szintű és országos politikai döntéshozatalnak az Egyesület céljai érdekében történő befolyásolása.

6. § (1) Az Egyesület feladatainak végrehajtása során:

a) összehangolja tagjainak a közös célok érdekében kifejtett tevékenységét,

b) szervezi a polgári társas élet fórumait, az ilyen szervezetek együttműködését: találkozókat, konferenciákat szervez,

c) a rendelkezésére álló eszközökkel segíti az Egyesület céljához kötődő tudományos tevékenységet és ezek eredményeinek kerülését,

d) véleményt nyilvánít a közéletnek az Egyesület céljait érintő helyi vagy országos jelentőségű kérdéseiben, ezekről állásfoglalásokat ad ki.

(2) Az Egyesület, feladatainak végrehajtására bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre, megbízhatja az Egyesület tagját vagy tagjait, illetve az Egyesület tagságán kívüli személyeket és szervezeteket kérhet fel.

(3) Az Egyesület – tagjai együttműködésének elősegítése céljából – szakmai és területi tagozatokat hozhat létre.

(4) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból. Az Egyesület az Egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység folytatására jogosult.

III. fejezet

Az Egyesület tagsága

7. § (1) Az Egyesület tagja lehet minden, az Egyesület céljait elfogadó nagykorú természetes és jogi személy,amennyiben a tagfelvételi eljárás feltételeinek megfelel.

Az Egyesületnek pártoló tagja is lehet. Pártoló tag lehet természetes és jogi személy valamint a társadalomban elismert mozgalom, testület, szervezet, stb.

(2) A tagsági viszony írásbeli kérelemre, három tag ajánlásával és az Elnökség jóváhagyó döntésével jön létre.

(3) A tagfelvételt kérő személy az Elnökség jóváhagyást megtagadó döntésével szemben a Közgyűléshez fellebbezhet, az elutasítás kézhezvételét, tudomásul vételét követő 30 napon belül. A fellebbezésről a soron következő közgyűlés dönt.

8. § (1) A tagsági viszony megszűnik:

1. a tag halálával, illetve a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,

2. kilépéssel,

3. kizárással.

4. a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával

(2) A kilépési szándékot az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal kell bejelenteni.

(3) A tagsági viszony az (1) a) pontja esetében a tag halála, illetve megszűnéséről szóló jogerős döntés napján, az (1) b) pontja esetében a kilépési nyilatkozat keltének napján, az (1) c) pontja esetében a kizárásról szóló döntés napján szűnik meg.

Ha az Alapszabály az Egyesület tagságát feltételhez köti és ennek a tag nem felel meg az Egyesület a tagi jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.

9. § (1) Az Elnökség -tagjai többségének egybehangzó szavazatával – kizárhatja a tagot az Egyesület soraiból, ha

a) a tag tevékenysége az Alapszabályba ütközik,

b) a tag tevékenysége ellentétes az Egyesület céljaival, vagy egyébként veszélyezteti az

c) Egyesület céljainak megvalósulását, illetve sérti az Egyesület jó hírét,

a tag felszólítás ellenére tagdíjfizetési kötelezettségének egy éven keresztül nem tesz eleget.

(2) Az Elnökség a kizárásról hivatalból, vagy bármely tag írásbanbenyújtott, indoklással ellátott indítványáraírásban határozatban határoz.

(3) Az Elnökség haladéktalanul értesíti a tagot az eljárás megindításáról. Az eljárás során biztosítani kell a tag számára, hogy a terhére rótt kizárási okokat (adatokat) megismerhesse, továbbá, hogy védekezését a döntést megelőzően előterjeszthesse. Az elnökség a kizárásról szóló döntését a taggal haladéktalanul, írásban közli.

(4) Az Elnökség kizárást kimondó határozatával szemben a tag a kézhezvételt, tudomásul vételt követő 30 napon belül közgyűléshez fordulhat fellebbezéssel. A fellebbezésről a soron következő közgyűlés dönt. A fellebbezés elbírálásáig a tag tagsági jogait nem gyakorolhatja.

10. § (1) Az Egyesület tagjának joga, hogy

a) részt vegyen az Egyesület tevékenységében, a közgyűlésen szavazzon, a pártoló tag kivételével.

b) az Egyesületen belül – az Alapszabályban foglalt megszorításokkal – bármely tisztségre jelöljék, illetve megválasszák (a pártoló tag kivételével),

c) javaslatot tegyen az Egyesület tevékenységére vonatkozóan, illetve véleményét az Egyesület tagjai körében szóban és írásban közzétegye,

d) tájékoztatást kapjon az Elnökségtől az Egyesület tevékenységével kapcsolatban.

(2) A tag köteles:

1. az Elnökség által megállapított összegű tagdíjat fizetni,

2. tartózkodni az Egyesület céljaival ellentétes vagy azokat veszélyeztető magatartástól.

(3) A pártoló tag felvételére és tagságának megszűnésére a 7–8.§-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a nem természetes személy tag bármely módon való jogutód nélküli megszűnését, feloszlását kell érteni a tagsági viszony megszűnésén. A pártoló tag, vagy meghatalmazott képviselője állandó tanácskozási jogú tagja, meghívottja a Közgyűlésnek és szükség szerint az Együttműködési Tanácsnak. A pártoló tag csak vagyoni hozzájárulással vesz részt az Egyesület tevékenységében, ugyanakkor jogosult az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan javaslatot tenni. Tájékoztatást kap az Elnökségtől minden az egyesület tevékenységét érintő lényeges kérdésről.

IV. fejezet

Az Egyesület szervei és tisztségviselői

11. § Az Egyesület szervei: a.) a Közgyűlés, b) az Egyesület Védnöksége, c) az Elnökség, d) az Elnök, e) a Számvizsgáló Bizottság,f) Együttműködési Tanács g) a Titkárság.

12.§ (1) A Közgyűlés az Egyesület legfelsőbb szerve, amely a tagok összességéből áll.

(2) A Közgyűlést az Elnökség – a tagok írásbeli értesítése mellett – a napirend közlésével legalább kétévenkéntévente köteles összehívni (postai úton) úgy, hogy a meghívó tizenöt nappal a közgyűlés időpontja előtt a tagokhoz igazolható módonmegérkezzen.megküldésre kerüljön

A meghívónak tartalmazni kell az Egyesület nevét, székhelyét, az ülés idejének, helyszínének megjelölését és az ülés napirendjét. A napirendnek olyan részletesnek kell lennie, hogy a szavazásra jogosultak az álláspontjukat kialakíthassák.

(3) Az Elnökség köteles összehívni a Közgyűlést, ha azt a tagok egynegyede a napirend megjelölésével írásban kéri. A közgyűlés kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az Elnökség, Számvizsgáló Bizottság tagjai a napirend kiegészítést kérhetik, annak indoklásával. A kiegészítés tárgyában az összehívó Elnökség, vagy Elnök dönt. Ha arról az összehívó nem dönt, vagy elutasítja a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt, a napirend kiegészítése tárgyában.

(4) A Közgyűlés jogosult az Egyesület működését érintő minden kérdésben határozatot hozni. A Közgyűlés kizárólagos hatásköréhez tartozik:

a) az Alapszabály elfogadása és módosítása,

b) az Elnök, az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság megválasztása, illetve visszahívása,

c) az Elnökség döntéseivel szemben az Alapszabály alapján benyújtott fellebbezések elbírálása,

d) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, e szétválásának, illetve megszűnésének feloszlatásának kimondása,

e.)az éves költségvetés és beszámoló elfogadása. A beszámoló tartalmazza az Elnökség beszámolóját is a vagyoni helyzetről.

f.) ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll a munkáltatói jogok gyakorlása.

g.) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Számvizsgáló Bizottság tagjával, vagy azok hozzátartozójával köt.

h.)a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők (Elnökség, Elnök) és Számvizsgáló Bizottság tagjaival, vagy más egyesületi szervek tagjai ellen kártérítési igények érvényesítéséről döntés.

i.) szükség esetén választott könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása és díjazásának megállapítása,

j.) végelszámoló kijelölése.

(5) A szabályszerűen összehívott Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalábbtöbb mint fele megjelenik. Határozatképtelenség esetén hatvan napon belüli időpontra újabb Közgyűlést kell összehívni, amely változatlan napirend mellett a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, mely körülményt azonban a meghívóban jelezni kell.

(6) A Közgyűlés határozatait - ha az Alapszabály másképpen nem rendelkezik - a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza. A jelenlevők kétharmadának háromnegyedes

szavazata szükséges:

a) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához,

b) az Egyesület megszűnésének, illetve más szervezettel történő egyesülésének, illetve céljai módosítása kimondásához, az Elnök, az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság visszahívásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a személy, akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy az Egyesület terhére más fajta előnyben részesít, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(7) Az Elnök, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása, illetve visszahívása titkos szavazással történik.

(8) Az Elnök megválasztásához az érvényesen leadott szavazatok többsége szükséges. Három vagy több jelölt indulása esetén, amennyiben szavazategyenlőség áll fenna szavazás első fordulójában a jelöltek egyike sem szerezte meg a szükséges számú szavazatot, úgy újabb szavazásra kerül sor, amelynek során az első forduló eredménye alapján a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül lehet választani.

(9) Az Együttműködési Tanács tagjait az Elnök javaslatára az Elnökség kéri fel, az Elnökség döntése alapján, megválasztását követő 30 napon belül.

A döntésről az Elnökség tájékoztatja a tagságot, illetve szóban a Közgyűlést, amely azt utólag tudomásul veszi.

(10) A Közgyűlésben a jogi személyiségű tag képviseletében annak elnöke, vagy eseti írásbeli meghatalmazással rendelkező személyes megbízottja, ügyvivő testület működése esetén az írásban előre bejelentett ügyvivő jár el. A határozatképesség, valamint a szavazások eredménye szempontjából a természetes személynekés a jogi személyiségű tagnak is egy, az elnöke, vagy a megbízólevéllel ellátott küldött által képviselt jogi személynek tíz szavazata van.

(10) Az Egyesület tisztségeire csak természetes személy választható.

13. § (1) Az Elnökség az Egyesület ügyintéző szerve, melynek tagjai:

a) az Elnök,

b) az elnökségi tagok,
c) a főtitkár,

Az Elnökségnek az Elnökön kívül6 tagja van.

Elnök:

Név:……………………………..

lakcíme…………………….

elnökségi tag………………………

lakcím

elnökségi tag……………………

elnökségi tag

elnökségi tag

elnökségi tag

főtitkár:…………………………

(2) Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja. Az elnökség megbízatása két évre szól.

(3) Az elnökség tagjai sorából két alelnököt választ, akiknek egyike a Főtitkári teendőket is ellátja

(4) Az alelnökök támogatják az elnök munkáját és eljárnak az elnök által rájuk bízott ügyekben.

(5) Vezető tisztségviselő, azaz Elnök és Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák.

Az Elnökségi tag ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(6) A vezető tisztségviselő, Elnök és az Elnökségi tag megbízatásának megszűnése:

- határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,

- visszahívással,

- lemondással,

- vezető tisztségviselő (Elnök, Elnökségi tag) halálával,

- vezető tisztségviselő (Elnök, Elnökségi tag) cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

- a vezető tisztségviselővel(Elnök, Elnökségi tag) szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

14. § (1) Az Elnökség:

Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszok, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az Elnökség ezen túl:

a) képviseli az Egyesületet,

b) két közgyűlés között irányítja az Egyesület tevékenységét,

c) előkészíti és összehívja a Közgyűlést,
d) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
e) elkészíti az Egyesület költségvetését,
f) irányítja az Egyesület gazdálkodását,
g) dönt a tagok felvételéről, illetve kizárásáról,
h) az Egyesület céljait, feladatait és működését érintő ügyekben állásfoglalást adhat ki,
i) a Főtitkár javaslata alapján megbízza a titkárság tagjait.

(2) Az Elnökség tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek.

(3) Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg. Ennek keretében az Elnökség hatáskörét az (1) g) és i) pontjai kivételével az Elnökből, az Alelnökökből és a Főtitkárból álló ügyvezető elnökségre ruházhatja. Az elnökség üléseit legalább évente négy alkalommal össze kell hívni.

Az Elnökség összehívása írásbeli meghívással történik, amely meghívó az ülést megelőzően 8. nappal megküldésre kerül. Az Elnökségi ülés akkor határozatképes ha azon a tagok több mint fele azaz 4 fő jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozat meghozatalakor nem szavazhat a IV. fejezet 12. pont (6) bekezdésének b.)pontjában meghatározott elnökségi tag. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

(4) Az Elnökség elektronikus úton folyamatosan tájékoztatja a tagságot az Egyesülettel kapcsolatos információkról, programokról valamint szükség esetén azElnökség döntéseiről.

15. § (1) Az Elnök:
a) képviseli az Egyesületet és az Elnökséget,az Elnök képviseletét önállóan látja el.
b) előkészíti és összehívja az Elnökség ülését,
c) gondoskodik az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról,
d) javaslatot tesz az Elnökségnek a Főtitkár személyére,
e) felügyeli a titkárság működését,
f) vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit.
(2) Az Elnök hatáskörét akadályoztatása szükség esetén az Elnökség tagjaira átruházhatja. Nem ruházhatja át az (1) d.) és e.) pontjaiban foglalt hatáskörét.

16. § (1) Az Együttműködési Tanács legfeljebb 25 főből áll. Tagjait az Egyesület Elnöke javaslatára az Elnökség választja.

(2) Az Együttműködési Tanács tagjául a társadalom által elismert, kiemelkedő, a civil élet, illetve civil kapcsolatok tekintetében elismert természetes személy kérhető fel.

(3) A felkért személyek – a felkérés elfogadása esetén – testületi tagságáról az Elnökség dönt a soron következő elnökségi ülésen. E tényről az Egyesület tagságát az Elnökség írásban haladéktalanul tájékoztatja, illetve arról a következő Közgyűlésen szóban is tájékoztatja a tagjait.

(5) Az Együttműködési Tanács elnöke az Egyesület mindenkori elnöke.

(6) Az Együttműködési Tanács szükség szerint de évente legalább két alkalommal ülésezik, mely ülést az Elnök, illetve az általa felkért elnökségi tag hív össze és azon tanácskozási joggal részt vesznek az Elnökség tagjai.

(7) Az Együttműködési Tanács:

a) tanácsadó, előkészítő, együttgondolkodó szervezetként hatékonyan segíti az Elnökség munkáját,

b) folyamatosan tájékoztatja az Egyesület céljai tekintetében jelentős események, rendezvények szükségességéről, javasolt tematikájáról,

c) előkészíti, és javaslatot tesz az Egyesület által tartandó rendezvények, tanácskozások tematikájára, és a meghívott előadók személyére.

17.§ (1) A Főtitkár:
a) intézkedik az Egyesület működését érintő ügyekben,
b) vezeti az Egyesület ügyvitelét.
c) közreműködik a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek előkészítésében és az általuk hozott döntések végrehajtásában,
d) az Elnökség által elfogadott rendben vezeti az Egyesület gazdálkodását, kezeli az Egyesület vagyonát és pénzügyeit,
e) javaslatokat tesz az Elnöknek és az Elnökségnek,
f) eljár mindazokban az ügyekben, amelyekkel az elnök vagy az elnökség megbízza,
g) vezeti és szervezi a titkárság működését,
h) gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
(2) A Titkárság a Főtitkárból, valamint az Elnökség által szükség szerint a Főtitkár tevékenységének segítésére megbízott Titkárokból áll. Megbízatásuk az Elnökség megbízatásának idejére szól.
18.§ (1) A Számvizsgáló Bizottság(Felügyelő Bizottság) három tagból áll, akiket a Közgyűlés két évre választ. A Számvizsgáló Bizottsági tagsági jogviszony a megválasztásával jön létre. A megszűnésre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezések az irányadók, azzal hogy a Számvizsgáló Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Egyesület vezető tisztségviselőjéhez, azaz az Elnökhöz intézi.

Nevek

Számvizsgáló Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák. Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság tagja akivel szemben a vezető tisztségviselőre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesületvezető tisztségviselője.

(2) A Számvizsgáló Bizottság tagjai közül, egyszerű szótöbbséggel bizottsági elnököt választ.

(3) A Számvizsgáló Bizottság évente két alkalommal ülésezik, üléseit a Bizottság elnöke hívja össze oly módon, hogy a meghívó - az ülés napirendi pontjainak ismertetésével - azülés előtt 8 nappal a számvizsgáló bizottság tagjaihoz megérkezzen. megküldésre kerüljön.

(4) A szabályszerűen összehívott Számvizsgáló Bizottság határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada,vagyis több mint fele, azaz legalább 2 tagja jelen van.

Ha nincs jelen az összes tag a Számvizsgáló Bizottság határozatait egyhangúan hozza. Ha mindhárom tag jelen van, a Számvizsgáló Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5) A Számvizsgáló Bizottság határozatait a jelenlévők szavazatainak egyhangú határozatával hozza.

(6) A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását. Tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek. A Számvizsgáló Bizottság tagjai a Bizottság munkájában személyesen kötelesek eljárni.

A Számvizsgáló Bizottság az Egyesület irataiba, nyilvántartásába, könyveibe betekinthet, az Elnöktől, az Elnökség tagjaitól felvilágosítást kérhet, az egyesület számláját, pénztárát,, valamint szerződéseit megvizsgálhatja, illetve szakértővel megvizsgáltathatja.

(7) Ha a Számvizsgáló Bizottság az Egyesület gazdálkodásában rendellenességet tapasztal, felhívja az Elnökséget ezek megszűntetésére.

(8) Ha a Számvizsgáló Bizottság (3) bekezdésben foglalt felhívása eredménytelen, vagy ha a rendellenesség súlya azt indokolja, rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti az Elnökségnél. Az Elnökség a kezdeményezésről legközelebbi ülésén köteles határozni. Ennek elmaradása, vagy elutasítása esetén a Számvizsgáló Bizottság a Közgyűlést összehívhatja.

(9) A Számvizsgáló Bizottság tagjai az Egyesület bármely iratába betekinthetnek.

(10)A Számvizsgáló Bizottság tagjai az Egyesület Elnökétől, Elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.

V. fejezet

Az Egyesület gazdálkodása

19.§ (1) Az Egyesület az elnökség által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) Az Egyesület bevételei:

a) a tagok által befizetett tagdíjakból,
b) kívülálló személyek támogatásából,
c) egyéb forrásokból származhatnak.
(3) Az Egyesület gazdálkodásának részletes szabályait az Elnökség állapítja meg.

(4) a tagdíjat a közgyűlés határozza meg, továbbá meghatározza a fizetés módját és határidejét.

(5) Az egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

VI. fejezet

Az Egyesület Védnöksége

20. § Az Egyesület Tiszteletbeli Elnökei a korábbi elnökök, akik állandó tanácskozási jogú meghívottjai az Elnökség, valamint az Együttműködési Tanács üléseinek mint Egyesület Védnökök.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

21. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha tagjai kimondják a megszűnését, vagy arra jogosult szerv megszünteti, feltéve ha az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatást követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

Ezen általános eseteken túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban az Egyesület céljaival megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek, azaz a Polgári Magyarország Alapítványnak (székhely ……….. bejegyzés száma………………….) kell átadni.)A fennmaradó vagyonról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatban rendelkezik. szükség esetén a vagyonátruházás teljesítésére ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egysülettel egyesülhet és csak egyesületre válhat szét.

21. 22.§ Az Egyesület működését, szervezetét, feladatait érintő, az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben az 1989. évi II.a hatályos törvényi rendelkezéseik az irányadók.

22. 23.§ Az Alapszabály az elfogadásakor lép hatályba.

Jelen Alapszabályt a kiemelt módosításokkal egységes szerkezetben 2015. április 25-én aközgyűlés elfogadta. Az Egyesület Elnöke valamint az aláíró tanúk egybehangzóan tanúsítják, hogy annak szövege megfelel az Alapszabály módosításokkal kialakult hatályos szövegének.

Budapest 2015. április 25 .………………………………

Balog Zoltán

elnök

Tanúk:

1…………………………………….. 2……………………………..

név név

lakcím……………………………………. lakcím ……………………………….

Balog Zoltánt választotta újra elnökévé a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület 2015. április 25-én, szombaton, Budapesten megtartott tisztújító közgyűlésén.
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendes közgyűlésén megválasztotta új tisztségviselőit. A közgyűlés az egyesület elnökévé Balog Zoltánt, főtitkár-alelnökké Mészáros Lászlót, alelnökké Tordáné Petneházy Juditot választotta.
 
Az elnökség további tagjai: Bíró Ildikó, Hűvösvölgyi Ildikó, Náray-Szabó Gábor, Osztie Zoltán.
 
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tiszteletbeli elnökei és védnökei a szervezet korábbi vezetői: Granasztói György történész professzor és Martonyi János volt külügyminiszter. A védnökök állandó tanácskozási jogú meghívottjai az elnökség és az Együttműködési Tanács üléseinek.
 

Le kell zárni a 2010-14 közötti rendkívüli állapotokat - mondta az Országgyűlés elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPPE) éves közgyűlésén. Úgy értékelte: a történelemben kevés nagyobb siker volt, mint az elmúlt négy év.

Nyugodt, higgadt, józan kormányzásra van szükség, le kell zárni a 2010-2014 közötti rendkívüli állapotokat - erről beszélt Kövér László a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPPE) éves közgyűlésén szombaton a fővárosban. Az Országgyűlés elnöke azt mondta: végiggondolt, kiérlelt és kommunikációs szempontból is előkészített döntések sorát kell megvalósítani, ez a kormány teendője. Ebben lehet és kell bírálni a kabinetet, hogy ezt még a mai napig nem tudta megvalósítani, ahogy e téren a Fideszt is lehet kritizálni. Ugyanakkor úgy értékelt: a történelemben kevés nagyobb siker volt, mint az elmúlt négy év.

Kiemelte, nem akarja azt mondani, hogy nem követtek el hibákat, akár a közösségben, akár ő, akár Orbán Viktor vagy minisztertársai vagy fideszes politikusok. Ezeket nem akarja mentegetni, azokból a tanulságokat le kell vonni. Ugyanakkor nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy a hisztéria- és pánikkeltésben a polgári közösség mértékadó értelmisége élen jár, mert akkor "végünk van" - mutatott rá a Fidesz választmányi elnöke. Kövér László azt kérte a jelenlévőktől: kicsit dőljenek hátra, csukják be az ajtót, ablakot, kapcsolják ki a televíziót és rádiót, s gondolják végig, hol vannak, hová jutottak öt év alatt, és mi az, amit 2018-ra el kell érniük.Ha ezt képesek megtenni, akkor kiderül, miről folynak a politikai viták, olyasmikről, amik még jelenség szintjén sem érdemesek az említésre. A lényeg az ország és a nemzet sorsa, az pedig a kormányzásban dől el - mondta. Hozzátette: ami a jelenség szintjén fontos - 2002-höz hasonlóan -, hogy a kormányzás mellett politizálni is kell, így nyerhető meg a választás 2018-ban, így kaphatják meg újabb négy évre az elmúlt öt év sikereihez hozzájáruló programok és folyamatok lehetőségét. Így érhető el, hogy ne törjön meg a családpolitika, az adósságállomány csökkentésének lendülete, ne változzon a gazdasági környezet, amelyben 17 éve nem volt olyan magas a beruházások aránya, mint most - sorolta a fideszes politikus, aki kitért arra is, hogy jelentősen nő a turisták száma is.

Utalva a vasárnapi zárva tartásra, azt mondta: amit tesznek, nem hirtelen felindulásból teszik, és nem azért, mert kellett valami gumicsontot lökni a KDNP-nek, hogy örüljenek végre. Az intézkedés mögött társadalmi és gazdasági megfontolások vannak - jelezte. Taps fogadta szavait, amikor azt mondta: nem képesek normálisan elmagyarázni a jó döntéseiket sem. Név nélkül fogalmazva arról is beszélt: van egy fideszes politikus, akiről kiderült bár relatíve fiatal, de van vagyona. Ellenőrizni lehet, a vagyonosodása jogszerű-e vagy sem, de ez senkit sem érdekel, és az a kiindulópont, hogy a megvádoltnak kell bizonyítani az ártatlanságát, és nem lehet - egy politikus pláne nem - tisztességes ember, ha vagyonos.

Kövér László szerint, ha valaki 25 évvel a rendszerváltás után azt mondja, nem lehet tisztességes úton, tisztességes polgári vagyont szerezni, az súlyosabb kritikáját fogalmazza meg a rendszerváltásnak. Akkor az egész értelmetlen volt, amit csináltak - tette hozzá. A házelnök óvatosságot javasolt azon ügyekkel kapcsolatban is, amelyek az ő táborukban a kevéssé tehetős emberek igazságérzetét, értékrendjét "birizgálja". Ha valaki azonban politikai hibát követ el, annak mennie kell - jelentette ki. Ugyanakkor nem szeretne oda eljutni, "ahová a fejlett Nyugat már régen vár bennünket", hogy a sajtó mondja meg ki követ el hibát és akit egyszer a sajtó "kinyír", annak vége a politikai életben. Az erkölcsi fölényük szerinte abból kell származzon, amit eddig tettek 1990 óta, hogy kormányzásuk a nemzet javára vált - mutatott rá.

 
A Fidesz választmányi elnöke visszatekintett az elmúlt 25 évre, az erőviszonyok alakulására, majd rámutatott: az MPPE a mai napig nem vesztette el létalapját, a higgadt nyugodt értelmiségi párbeszédnek és gondolkodásnak van itt újra az ideje - mondta. Balog Zoltán, az egyesület elnöke kiemelte: a kiinduló pont 25 éve az volt, hogy nem kívánják folytatni a "hazugságot, a sunnyogást", az ön- és mások becsapását, a szabadság és a tiszta beszéd hiányát. Nem ragadhat bele Magyarország abba a terhes és káros örökségbe, ami az 1948-90 közötti időszakot jellemezte - mutatott rá az emberi erőforrások minisztere. A cél a polgári értékeken alapuló társadalom, egy olyan ország, ahol szabadságban és felelősségben tudnak élni. Hozzátette: állítottak maguknak egy mércét, s elkötelezettek, hogy ennek megfeleljenek. Ahhoz a közösséghez kívánnak tartozni, amely nem állítgatja a mércét, hanem ahhoz méri magát - fogalmazott.

 
Balog Zoltán szerint a polgári és keresztény értékek önmagukban nem léteznek, hiába van definíció, ha nincsenek közösségek, hiteles személyiségek akik ezt képviselik. Szerinte a feladatuk azok erősítése, akik megjelenítik ezen értékeket, azokat pedig, akik ezek ellen tesznek el kell tanácsolni a táborukból. "Ugyanakkor az kulcskérdés, hogy a magyar polgári nemzeti közösség ablaka és kapuja nyitva legyen, hogy azokon újra és újra be lehessen jönni" - mondta.
 
Szerinte érdemes ide tartozni, mert itt jobb és biztonságosabb az élet, materiális, gazdasági és lelki, szellemi értelemben is. Érdemes ezt az oldalt támogatni, mert az ország erősebb és tekintélye is nagyobb, amikor polgári kormánya van - fejtette ki. A következő évek feladata, hogy kiszélesítsék a nemzet határait lelki és szellemi értelemben, hogy benne lehessenek azok is, akiknek erre eddig nem volt esélyük - mondta Balog Zoltán, hozzátéve: harcolni kell azok ellen, akik tönkre akarják tenni azt, amit eddig építettek.
 
 
Forrás: MTI, Fotó: Szigetváry Zsolt
 

Balog Zoltán, az egyesület elnöke kiemelte: a kiinduló pont 25 éve az volt, hogy nem kívánják folytatni a "hazugságot, a sunnyogást", az ön- és mások becsapását, a szabadság és a tiszta beszéd hiányát. Nem ragadhat bele Magyarország abba a terhes és káros örökségbe, ami az 1948-90 közötti időszakot jellemezte – mutatott rá az elnök.
 
A cél a polgári értékeken alapuló társadalom, egy olyan ország, ahol szabadságban és felelősségben tudnak élni. Hozzátette: állítottak maguknak egy mércét, s elkötelezettek, hogy ennek megfeleljenek. Ahhoz a közösséghez kívánnak tartozni, amely nem állítgatja a mércét, hanem ahhoz méri magát – fogalmazott.

Balog Zoltán szerint a polgári és keresztény értékek önmagukban nem léteznek, hiába van definíció, ha nincsenek közösségek, hiteles személyiségek akik ezt képviselik. Szerinte a feladatuk azok erősítése, akik megjelenítik ezen értékeket, azokat pedig, akik ezek ellen tesznek el kell tanácsolni a táborukból. "Ugyanakkor az kulcskérdés, hogy a magyar polgári nemzeti közösség ablaka és kapuja nyitva legyen, hogy azokon újra és újra be lehessen jönni"– mondta.

Szerinte érdemes ide tartozni, mert itt jobb és biztonságosabb az élet, materiális, gazdasági és lelki, szellemi értelemben is. Érdemes ezt az oldalt támogatni, mert az ország erősebb és tekintélye is nagyobb, amikor polgári kormánya van – fejtette ki.
 
A következő évek feladata, hogy kiszélesítsék a nemzet határait lelki és szellemi értelemben, hogy benne lehessenek azok is, akiknek erre eddig nem volt esélyük – mondta Balog Zoltán, hozzátéve: harcolni kell azok ellen, akik tönkre akarják tenni azt, amit eddig építettek.
 
Forrás: Magyar Hírlap

Megrendült lélekkel tapasztaljuk világszerte a keresztények üldözésének rohamos terjedését. Ez alól egy kontinens sem kivétel. Szükséges tehát, hogy ezt magunkban tudatosítsuk, és tegyünk is ellene. Mi ezt csak békés eszközökkel és a kiengesztelődést szolgálva tehetjük. Ezért határozták el szervezeteink (a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre), hogy gyertyás sétával hívják föl a társadalom figyelmét az ügyre, mely mindenkit érint.

Szeretettel hívjuk az eseményre azokat a jóakaratú embertársainkat, akik csatlakozni kívánnak hozzánk.

2015. június 16-án, kedden este 20 órakor indulunk egy szál fehér gyertyával a kezünkben a Kálvin téri református templom elől, majd érintve a Deák téri evangélikus gyülekezetet a Szent István Bazilikához érkezünk. Mindhárom helyszínen imádság hangzik el Szabó István református, Gáncs Péter evangélikus és Snell György római katolikus püspök vezetésével.

Tisztelettel kérjük, hogy a politikamentes rendezvényre semmilyen zászlót, jelvényt vagy táblát ne hozzanak!

Csatlakozási, részvételi szándékukat az mpee@mpee.hu e-mail címen jelezhetik.
 

 „Gyújts egy gyertyát! – Séta a keresztény üldözöttekért” felhívással a világ üldözött keresztényeiért közös figyelemfelhívó rendezvényt tartott június 16-án, kedden a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre.

A református, evangélikus és katolikus felekezetek által életre hívott séta a Kálvin tértől indult a Deák Ferenc tér érintésével a Szent István Bazilika előtt ért végett. A menetben résztvevők gyertyát gyújtottak, és minden állomásnál egy imát mondtak el a vallásuk miatt üldözött keresztényekért.

Az eseményen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.
 
www.mpee.hu

A gyászoló család, a Magyar Országgyűlés, a Magyar Tudományos Akadémia  és az Eötvös Loránd Tudományegyetem  megrendüléssel tudatja, hogy

SZABAD GYÖRGY

Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja, az ELTE emeritus professzora, az 1990 és 1994 közötti első szabadon választott Országgyűlés elnöke életének 91. évében, 2015. július 3-án elhunyt.

Temetése 2015. július 21-én lesz a Fiumei úti temetőben.
A búcsúztatás 10.00-kor veszi kezdetét a temető 28-as parcellájánál.
(1086 Budapest, Fiumei út 16.)

Búcsúztatja:
ÁDER JÁNOS, Magyarország köztársasági elnöke, LOVÁSZ LÁSZLÓ, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, ERDŐDY GÁBOR, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, KÓNYA IMRE, az MDF frakció-vezetője.

Gyászolják:
felesége Szabadné Suján Andrea, lánya Szabad Júlia, rokonai, barátai, kollegái, tanítványai.

Kérjük, hogy a részvétnyilvánítást mellőzni szíveskedjen, és kegyeletét egy szál virággal rója le.

Egy kormány munkáját az is minősíti, hogy mennyire képes szóba állni az emberekkel, meghallgatni a kritikus szolidaritás hangját. Mert a mindenkori írástudó emberek feladata, hogy tükröt tartsanak az ország vezetése elé. Ezt a munkát végezte el a Professzorok Batthyány Köre, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület.

Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni - mondta a bevándorlási válságról szólva Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, Az idők jelei című vitaanyagot bemutató konferencián.

Ha nem állunk ki Európáért, a kontinens többé nem az itt élő polgárok Európája lesz, hanem néhány nagy pénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túlgondolkodó, aktivista, senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be a következő időszakban. "Ha most a Soros Alapítványra gondolnak, az nem indokolatlan" - fogalmazott hallgatósága előtt a kormányfő a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett rendezvényen.

Orbán Viktor álláspontja szerint nem véletlen, hogy naponta több ezer embert szállítanak be Európába: "nem egyszerűen teszetoszaságról" van szó, hanem egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukciót akarnak megvalósítani, ami a nemzetállamokat Európában zárójelbe akarja tenni, és ha már a hagyományos politikai küzdelemben nem sikerült megbirkózniuk a kereszténységgel és a nemzetállami identitással, akkor megkísérlik etnikai alapon.

"Ezzel az összeesküvéssel, ezzel az árulással szemben nekünk a demokráciához kell fordulnunk, a néphez kell fordulnunk", hogy igent vagy nemet mondhassanak a jelenlegi történésekre - szorgalmazta a kormányfő, aki ezért először egy európai vita indítását javasolta. E vita célját pedig abban látja, hogy egy erős és keresztény Európa kerekedjen ki belőle.

Szólt Ausztria határvédelméről is, amelyről - idézte - Ausztria "választott vezetője azt mondja, nem kerítést építünk, hanem kaput, aminek hosszú szárnyai vannak". A Werner Faymann osztrák kancellárra utaló szavai nagy derültséget keltettek a teremben, és Orbán Viktor is azt mondta, hogy ez első hallásra vicces dolog, valójában azonban szánalmas. Szerinte ugyanis azt mutatja, hogy Európa, amely a szólásszabadság világa volt, ma olyan szellemi állapotban van, hogy bizonyos szavakat, például a kerítést, nem lehet kimondani.

A miniszterelnök beszédében hosszan felidézte a magyarországi polgári oldal rendszerváltás utáni történetét is, felelevenítve például 1994-et - amikor "visszajöttek a kommunisták", bár parlamenti választásokon, és "nem tankokon", ami "minőségi változás" -, abban az évben ugyanis már megtörtént az első kísérlet a polgári szövetség felépítésére, ám ez akkor nem sikerült.

Kitért a Fidesz és a KDNP kapcsolatára is, amelyet úgy jellemzett: e szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárt dolga, hogy hajóhorgonyként szolgáljon. Nem véletlen az sem - folytatta -, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) mai összetétele is - ami szerinte legalább olyan fontos, mint a parlamenté - alapvetően konzervatív, kereszténydemokrata többségű. Az Ab döntéseivel igyekszik érvényt szerezni azoknak az alkotmányos alapoknak, amelyeket a Fidesz és a KDNP közösen alkotott meg - mondta.

A történeti áttekintésben hangsúlyozta továbbá azt, hogy az előző ciklusban megalkotott alaptörvény a magyar nemzet első demokratikus írott alkotmánya.
Orbán Viktor mintegy 40 perces előadásában reagált az előtte felszólalókra is, így például az egyház stratégiáját hiányoló Osztie Zoltánnak, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökének szavaira. A kormányfő úgy fogalmazott: most, hogy Veres Andrást megválasztották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé, lesz stratégia, de nem biztos benne, hogy abban lesz-e köszönet a kormánynak.

Az idők jelei című vitaanyagról a miniszterelnök azt mondta, a dokumentum joggal aspirálhat arra, hogy a következő tíz év - reményei szerint jobboldali - kormányainak iránytűje legyen.

Az Olasz Kultúrintézetben, az Országgyűlés Képviselőházának 1865-1902 között otthont adót épületben bemutatott, Az idők jelei című vitaanyagban - mint azt a rendezvényen kiosztott sajtóanyagban írták - keresztény értelmiségiek értékelik "a magyar valóságot", "utat mutatnak a társadalomnak", számba veszik az eredményeket, de kritikát is gyakorolnak, és javaslatokat tesznek.
 
Forrás: MTI, fotó: Árvai Károly/