A magyar verbunkos zenét idézte meg a Művészeti Szalon-estek sorozat május 22-i, csütörtöki rendezvénye, amelynek a Polgárok Háza adott otthont. A XIX. századi szalonok hangulatát Elek Szilviaés Horváth Anikó zongoraművészek, valamint Kathy-Horváth Lajos hegedűművész és zenekara elevenítette fel, az esten Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész közreműködésével ismerhettük meg az egyik legtipikusabb magyar zenei műfajt. Az est a Bánffy György Kulturális Szalon és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében valósult meg.
A verbunkos zene, nemzeti öntudatunk kulturális jelképe a legtipikusabb magyar zenei műfaj. Eredetileg a tizenhetedik századi toborzásokhoz kötődik, de jellegzetes stílusa miatt korán önálló zenei műfajjá lett, a tizennyolcadik századtól egész Európában„Style hongroise”-nak, azaz magyar stílusnak nevezték. Virágkorát a tizenkilencedik századi főúri udvarokban élte, a legjelentősebb hazai és külföldi zeneszerzők is felhasználták Liszttől Beethovenig. A Himnusz Erkel- és a Szózat Egressy-féle megzenésítése is verbunkos ritmusra és dallamokra épül.
A kommunizmus alatt polgári, főúri, nemzeti kötődése miatt nemkívánatos elem lett a magyar kultúrpolitikában. A Bánffy György Kulturális Szalon kezdeményezte a verbunkos zene hungarikumként való felvételét a Magyar Értéktárba.